• Megjelenítés

Európai Bizottság

Magyarországnak is kritikus 2-3 hét jön a Brexit-tárgyalásokon

Ahhoz, hogy a decemberi EU-csúcson el lehessen fogadni a brit kilépés utáni átmeneti időszak kereteit, a következő 2-3 hétben színt kell vallania a brit kormánynak, hogy mekkora "kilépési számlát" hajlandó majd teljesíteni - írja a Financial Times uniós forrásokra hivatkozva. Bár ez első ránézésre ultimátumnak tűnik, de nincs benne igazán meglepő, mert a briteknek fontos elsősorban az, hogy végre már a kilépési utáni időszak feltételeiről is kezdődjenek egyeztetések. Annak azonban az az előfeltétele az EU27 részéről, hogy a pénzügyi kérdésekben írásba adják a britek a teljesítendő számla módszertanát. Utóbbi Magyarországot is érdemben érinti, mert végre eldől, hogy veszít-e esetleg menetközben, a 2014-2020-as uniós ciklusban, pénzt a brit kilépés miatt.

Felhívják a brüsszeli magyar EU-s nagykövetet a nemzeti konzultáció miatt (2.)

Az Európai Parlament elnökének kabinetvezetője telefonon fog beszélni a magyar uniós nagykövettel a "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultációról, maga Antonio Tajani pedig az EU jövő heti göteborgi csúcsértekezletén találkozik majd Orbán Viktor kormányfővel, akivel egyeztethetnek erről a kérdésről - közölte az uniós képviselőtestület illetékes szóvivője szerda este az MTI-vel. korábban még arról szóltak a hírek, hogy maga Tajani "bekéreti" a magyar uniós nagykövetet, de erről nincs szó.

Keményen korlátozza Brüsszel az autóipart, ezt Magyarország is megérezheti

Mintegy harmadával csökkentenék Európában az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek átlagos széndioxid-kibocsátását 2030-ra a 2021-es szinthez képest az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott javaslatcsomagja értelmében. A csomag az elektromos autózás terjedését támogatja, igaz a Bizottság is tisztában van vele, hogy egy ilyen autó sokkal kevesebb alkatrészből állítható elő, így a csomagnak lényeges hatása lesz az autóipari foglalkoztatásra is.

Rábólintottak az EU-tagállamok a Juncker-terv kibővítésére

Jóváhagyta az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács szerdán a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését. Brüsszeli tájékoztatás szerint a két uniós társjogalkotó, az Európai Parlament és a tanács közötti megállapodást a tagállamok EU-s nagykövetei hagyták jóvá.

Kiszivárgott, mire számíthat Magyarország a 2020 utáni EU-s pénzosztásnál

Megmaradna a gazdák jövedelmének jelentős részét kitevő közvetlen jövedelemtámogatás 2020 után, de azok nyújtását környezetvédelmi és éghajlatváltozási intézkedések vállalásától és végrehajtásától teszik majd függővé - többek között ezek vannak benne abban a közleménytervezetben, amelyet az Európai Bizottság majd csak november 29-én tesz közzé, de a Bruxinfo már megszerezte. Lényeges, hogy az Bizottság agrárpolitikai főigazgatósága elutasítja a közvetlen jövedelemtámogatások nemzeti társfinanszírozásának bevezetési ötletét, amely egy nyári bizottsági vitaindítóban is benne volt. A tervek szerint kötelező felső határt szabna Brüsszel az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek, de ezzel párhuzamosan a kisméretű gazdaságok megemelt támogatása is tervben van.

Nyugat-Dunántúl felrobbant, Közép-Magyarország lecsúszott - És ez még csak a kezdet

Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.

Feleződő EU-pénzekre készül 2020 után a kormány? - Kiderült egy szerződés

A magyar kormány idén nyáron három másik mellett a "2020 után feleződő uniós támogatások" témájában is tanácsadási szerződést kötött a Rotschild bankház német társelnökével, aki a magángépén fuvarozta tavaly az EU jelenlegi költségvetési biztosát - tudta meg a HírTv közérdekű adatigényléssel. Ez azt tükrözi, hogy a kormány egy meglehetősen pesszimista forgatókönyvre is készül a 2020 utáni EU-pénzek területén.

Amíg mi ünnepeltünk, szétesés jeleit mutatta a visegrádi négyes

Előbb a leendő cseh kormányfő szúrt oda egyet a magyar-lengyel párosnak az EU-pártiság terén, aztán a többi három tagállamnak szólt be elég keményen a szlovák miniszterelnök, majd a lengyel munkaügyi miniszter panaszkodott a szlovák-cseh párosra, amely tegnap éjjel megbontotta a visegrádi négyek egységét. Mindez jól mutatja azt, hogy az állítólagos V4-egység nem igazán működik, ráadásul éppen akkor történik mindez, amikor a múlt hétre már sikerült kiharcolni, hogy az Európai Bizottság elnöke leüljön Orbán Viktorral és a többi ország miniszterelnökével egy békítő vacsorára és meghallgassa a "közös" álláspontjukat.

A Volkswagennél és a Mercedesnél is megjelent az Európai Bizottság

Azok után, hogy pénteken a BMW főhadiszállásán jártak az Európai Bizottság kartellügyi illetékesei, hétfőn a Volkwagen és a Daimler központjában tettek látogatást. A német autóiparban feltételezett kartell ügyében nyomoznak.

Orbán elárulta, hogyan telt a példátlan szerdai vacsorája Junckerrel

Bár például a migráció témájában "aggasztó, szinte reménytelen" az álláspontok különbözősége a visegrádi országok vezetői és az Európai Bizottság között, de összességében "a találkozó eredményes volt" és így lát esélyt az együttműködés javulására a felek között - mondta el a szerdai "békítő vacsoráról" a mai EU-csúcs után az üzeneteit a közmédiának Orbán Viktor kormányfő.

Olyan szigor lesz Magyarországon, amilyen a briteknél és a németeknél sem

Olyan szigor lesz Magyarországon, amilyen a briteknél és a németeknél sem

A 28 EU-tagállam több mint fele még nem építette be saját jogrendjébe a januárban életbe lépő MiFID 2-es európai irányelvet, miközben Magyarország azok között van, akik kipipálhatják ezt a feladatot. Amellett, hogy ennyire jól állunk a MiFID 2 átvételével, nálunk lesz az egyik legnagyobb szigor felügyeleti oldalról a szabályoknak való megfelelés ellenőrzésekor.

Hamarosan összeáll a teljes bankunió

Ma új intézkedések bevezetését javasolta az Európai Bizottság, miután két éven keresztül sikertelenül egyeztetett Európa tagországaival arról, hogy miként lehetne megerősíteni az EU bankszektorát a jövő válságai ellen - írja a Reuters. Végre megszülethet az egységes európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) új koncepciója is.

Miért nem kéri Magyarország a neki járó EU-pénzt? - Brüsszelben is csodálkoznak

Miért nem kéri Magyarország a neki járó EU-pénzt? - Brüsszelben is csodálkoznak

Miközben az egész EU-ban Magyarország halad a leggyorsabban a 7 éves fejlesztési keretének nyertesekkel való lekötésével, aközben még mindig nagyon kevés pénzt kértek a magyar hatóságok Brüsszeltől, ami az EU fővárosában is fejtörést okoz - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Az EU-pénzek gyors magyarországi kifizetési tempója és a csordogáló brüsszeli kifizetések együttes következménye egyébként jól látszik a magyar államháztartás hatalmasra ugró deficitjén is, és ezért is nehezen értik Brüsszelben a magyar hatóságok stratégiáját. Azt egyébként EU-szerte meg lehet figyelni, hogy nagyon lassan halad a 7 éves ciklus keretének lehívása, és éppen emiatt igencsak nehéz alátámasztani, hogy miért is maradjanak meg a 2020 utáni újabb EU-s büdzsében nagy súllyal a kohéziós források.

Profitot termelhet Paks 2

Minden eredmény azt tükrözi, hogy a Paks 2 projekt a befektetett tőkét visszahozza, azon felül profitot termel, és ennek várt mértéke 7,35% körül alakul - hívta fel a figyelmet blogjában Aszódi Attila, a két új blokk építéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkár az Európai Bizottság részletes gazdasági vizsgálatának eredményére.

Továbbra is ellenzi a magyarokat is büntető javaslatot az EU-pénzek biztosa

"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.

Fordulat Brüsszelben: cukorkát ajánlottak korbács helyett Magyarországnak?

Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben - ezt ajánlotta ma fel a testület igazságügyért felelős uniós biztosa az EurActive tudósítása szerint. Vera Jourová mai hozzáállása első ránézésre jelentős változást tükröz a néhány hónappal ezelőttihez képest, amikor még azzal "fenyegetett", hogy azok a tagállamok eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá. A jelek szerint azonban nem arról van szó, hogy tényleg részben a "kedvünkért" lazítanának és egyszerűsítenének a szabályokon az eddig tervezetthez képest, hiszen akik belépnek, azokra eleve kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Így a mai jelzés inkább csak egy "kommunikációs trükköt" takarhat, amelyben jobban kidomborították a belépés előnyét.

Tényleg beavatkozik Brüsszel a magyar belpolitikába? - Kiadtak egy látványos ábrát

"Az EU-s rendelkezések betartatása a Bizottság szerződéses kötelezettsége és nem politikai eszköz. A Mo. kapcs. eljárások száma átlag alatti." - ezt a Twitter-üzenetet posztolta ki a tegnapi Budapest Economic Forum konferenciánkon elhangzottakra reagálva az Európai Bizottság magyarországi képviselete csütörtök délután.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility